„…Eléggé össze kell zavarni a hétköznapi kommunikáció magától értetődő dolgait ahhoz, hogy azok egyáltalán témájává válhassanak a kommunikációnak.”
Nagyon különleges helyet foglalnak el bennem a csoportdinamikai tréningeken átélt önismereti élmények. Ez a könyv számomra a téma egyik alapműve: közérthetően és átfogóan mutatja be, milyen jelenségeket és törvényszerűségeket figyelhetünk meg a csoportok működésében.
Trénerként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy láthatóvá tegyük a láthatatlan dinamikákat. Ehhez lassításra, szétbontásra, felnagyításra és újrafelfedezésre van szükség – csak így ismerhetjük fel saját tanulási pontjainkat, és így tudunk fejlődni. Mindenekelőtt azonban bátorság kell ahhoz, hogy időről időre megkérdőjelezzük azt is, amit korábban magától értetődőnek hittünk. Gyakran éppen ezek a vakfoltok nyitnak utat a nagyobb érzékenység, a többféle perspektíva és a szélesebb cselekvési horizont felé.
(Dabis Réka összefoglalója)